Fejlesztőközpont a Fülöp-szigeteken
Miért épp a Fülöp-szigeteken nyit fejlesztőközpontot a Gloster? Emlékeztek arra a sorozatra, amelyben egy New York-i orvos ösztöndíj miatt egy eldugott alaszkai kisvárosba kerül? Kezdetben tiltakozik, idegenkedik, aztán szépen lassan rájön, hogy a hely és az emberek sokkal többet adnak, mint amit elsőre gondolt. Valahogy így jártunk mi is a Fülöp-szigetekkel. Mi egy évvel ezelőtt még csak ismerkedtünk a lehetőségekkel, ma pedig már látjuk, hogy jó döntést hoztunk. De miért pont a Fülöp-szigetek?
1. Az emberek itt is dolgozni akarnak
Egy olyan iparágban, ahol az előállított termék 90%-a emberi élőmunka, kulcskérdés a kollégák hozzáállása. A szaktudás mellett ez a hozzáállás volt az, ami korábban megnyitotta a nyugat-európai piacokat a magyarországi informatikai cégek előtt. A filippínók munkához való hozzáállását – a magyar kollégákhoz hasonlóan – erős munkamorál, lojalitás és alkalmazkodóképesség jellemzi. A magas kollektivizmus miatt legalább olyan fontosnak gondolják a csapatmunkát és a közösségi célokat, mint azegyéni érdekeket. Elismerik a tapasztalatot és senioritást, fontos számukra a szakmai vezetők és szakértők iránti tisztelet. Az ázsiai régió más országaihoz képest sokkal jobb az angol nyelvtudásuk, erősebb a kulturális alkalmazkodóképességük, katolikus vallásuk pedig megkönnyíti a nyugati munkakörnyezetbe való beilleszkedésüket.
2. Évente félmillió új IT-s szakember
A Fülöp-szigeteken országosan a teljes felsőoktatási hallgatói létszám kb. 3,5 millió fő, és ennek jelentős része üzleti, pedagógiai, műszaki és informatikai területeken tanul. Az informatikai szakok a legnépszerűbbek közé tartoznak: a hallgatók körülbelül 18%-a IT-területen tanul, kétharmaduk pedig sikerrel be is fejezi felsőfokú tanulmányait.
Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években évente kb. félmillió informatikus végez az egyetemeken. Nyilván nem lesz mind szoftverfejlesztő vagy cloud-mérnök, de a három legnépszerűbb szakirány:
- Bachelor of Science in Information Technology (BSIT)
- Bachelor of Science in Computer Science (BSCS)
- Bachelor of Science in Information Systems (BSIS)
Ezeket a képzéseket a Fülöp-szigetek közel 2000 felsőoktatási intézményében tudják elvégezni a fiatalok. A képzés színvonala nyilván eltérő, de ezt a mennyiséget össze sem lehet hasonlítani a hazai felsőoktatás évi néhány ezer végzősével – még ha azt nagyon magas színvonalon is teszik.
3. A Fülöp-szigeteki bérek kedvezőbbek a hazai informatikus bérekhez képest
A Fülöp-szigeteki és a magyarországi informatikusok átlagbérei között jelentős különbségek figyelhetők meg. A Fülöp-szigeteken egy informatikus – tapasztalat függvényében – átlagosan havi bruttó 220 000–800 000 forintnyi bért keres. Ezzel szemben Magyarországon a junior informatikai szakemberek induló bére is ennek a sávnak a közepén helyezkedik el, tapasztalt szakértők esetében pedig a magyarországi bérek többszörösei lehetnek a Fülöp-szigeteki átlagfizetéseknek.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az új fejlesztőközpont létrehozásával olyan hibrid csapatok felépítésének a lehetőségét alapozza meg a cég, amelyben a fülöp-szigeteki lokáció outsourcing központként működik, kiegészíti a hazai operációt, de semmiképp sem helyettesíti.
A magyar kollégák nap mint nap magas színvonalú munkát tesznek le az asztalra, amivel az ügyfeleink elégedettek, erre az elégedettségre és szaktudásra alapozzuk nemzetközi üzleti növekedési stratégiánkat.
Ugyanakkor egyértelműen látjuk: az itt dolgozó emberek – magyar kollégáikhoz hasonlóan – elkötelezettek, az informatikus munkaerő-utánpótlás folyamatos, a hibrid csapatok felépítésének lehetősége pedig jelentős költségelőnyt jelenthet számunkra, ha a nyugat-európai és egyesült-államokbeli piacokon való növekedést célozzuk meg.
Összességében elmondhatjuk, hogy mi csak egy éve ismerkedtünk meg az országgal és rengeteg teendő áll még előttünk, – de hiszünk benne, hogy jó döntést hoztunk és a befektetett munka megtérül, azaz pénzügyi eredményességben is láthatóvá fog válni. 🚀
